A késői evés hízlal, az ananász zsírt éget, a frissensült kenyértől fájni fog a hasunk - számtalan hiedelem kering a táplákozásról, melyek nem feltétlenül igazak. Íme néhány a legelterjedtebbek közül:

A krumpli hízlal:

Ez rágalom. Minden köret közül még a burgonya az, amelyik a legideálisabb választás. Egy adag, azaz 150 g 104 kalóriát tartalmaz, ezzel szemben ugyanennyi rizs 162, ugyanennyi tészta 209 kalóriát.

A tiltás egyedül a sültkrumplira vonatkozik, az tényleg hízlal, hiszen 150 g ketchup vagy majonéz nélkül is 263 kalóriát tartalmaz.

A só magas vérnyomást okoz:

Ez csak akkor igaz, ha hosszú távon, rendkívül nagy mennyiséget fogyasztunk belőle. Patkánykísérletek bizonyították a só hatását a vérnyomásra, ám az állatok naponta igen nagy mennyiséget kaptak belőle. Annyit, amennyi egy embernek napi fél kilót jelentene, holott az átlagos, emberi sófogyasztás napi 8g.

Persze ez nem azt jelenti, hogy mindent agyon lehet sózni, de csökkenteni sem kell az adagot, ha az nem több, mint napi 8g.

A vitaminokat nem lehet túladagolni:

Ez nem igaz, a felügyelet nélkül, mértéktelenül szedett vitaminkészítmények könnyen kikezdhetik az egészséget. Mindent csak az előírt adagban szabad szedni, hiszen míg a vízben oldódó vitaminok a vizelettel távoznak, addig a zsíroldékonyak túlzott felhalmozódása akár rákhoz is vezethet. Vitaminokat ne csak pirulákból nyerjünk, együnk sok zöldséget és gyümölcsöt, tejtermékeket, halat és húsokat is, melyek természetes vitaminforrások.

A spenótban van a legtöbb vas:

Mindig is tartotta magát az a híresztelés, hogy a zöldségek közül a spenótban van a legtöbb vas. Ez a feltételezés egy félreértésen alapul, mégpedig azon, hogy még az 1890-es években egy svájci kutató, Gustav von Bunge 35 mg vasat mutatott ki 100 g spenótban. Igenám, de ez szárított, tehát nem hőkezelt spenót volt.Főzés hatására a spenótban rejlő vastartalom 90%-a kioldódik, megoldást tehát csak a gőzben párolás jelenthet.

A késői evés hízlal:

A késői, tv előtti szendvicsezés vagy chipsezés tényleg hízlal. Ha késői nassolásra vágyunk, együnk cukor- és szénhidrátmentes dolgokat. Egy joghurt vagy egy kis sajt könnyen segíthet, de ehetünk gyümölcsöt is. A lényeg egyedül az, hogy ezzel a nassolással együtt se lépjük túl a napi megengedett kalóriánkat.

A friss kenyér hasfájást okoz:

Sokszor hallhattuk ezt gyerekkorunkban. Pedig ki tudna ellenállni egy még meleg rozskenyérnek vagy bagettnek? Tapasztalatból tudjuk, hogy minden fájdalmas következmény nélkül megtehetjük, hogy eszünk belőlük, csak a nagyon érzékeny gyomrúaknál okozhat nagy mennyiségű friss kenyér felfúvódást.

A nyers ételek a legegészségesebbek:

Részben igaz, részben nem. A hőérzékeny vitaminok szempontjából természetes, hogy a nyers ételek a jobbak, vannak azonban olyan egészséges anyagok is, melyeknek jót tesz, ha hő éri őket, ez segít a szervezetnek a feldolgozásban.

Értelem szerű, hogy a rizst, krumplit, a hüvelyeseket, tojást, halat, húst nem esszük nyersen, néhány kivételes fogáson kívül. Mindenképpen szükség van hőkezelésre a baktériumok ellen, ezek a húsok és zöldségek egész egyszerűen fogyaszthatóbbak, finomabbak főzve.

Az ideális, ha a nyerset kombináljuk a hőkezelttel, így a vitamintartalom se vész el és mégis biztosak lehetünk abban, hogy biztonságos, amit eszünk.

A tojás növeli a koleszterinszintet:

A koleszterint a szervezet maga is előállítja, körülbelül 1000- 1500 mg-ot naponta.

A napi táplálkozás során körülbelül 100-300 mg-ot viszünk mi a szervezetünkbe különböző élelmiszerekkel, ez a mennyiség maximum 500 mg lehet naponta. Egy tyúktojás körülbelül 200 mg-ot tartalmaz, így napi egy-két tojástól még semmi bajunk nem lesz. Sőt, kutatások bebizonyították, hogy a szervezet önálló koleszterintermelése reagál a kívülről érkező koleszterinre, szabályozza, hozzáigazítja magát. A kísérlet meglepő eredménnyel zárult, nem hogy nőtt volna a koleszterinszint, de ugyanolyan maradt, egyes esetekben még csökkent is a kísérleti alanyoknál.

A barna héjú tojás egészségesebb a fehér héjúnál:

Amilyen a tyúk, olyan a tojás, a tojáshéj színe egyszerűen csak a tyúk fajtájától függ. Ne következtessünk tehát a minőségre a színből, hiszen nincs jelentősége.

Az ananász zsírt éget:

Az ananászban található bromelinről csak fehérjebontó hatást állapítottak meg, azt is laboratóriumi körülmények közt. Valójában azonban ez az enzim a gyomorsav hatására veszít hatékonyságából, így a zsírra gyakorlatilag semmi hatása sincs. Ezzel szemben finom és tele van vitaminnal, úgyhogy ha másért nem, ezért mindenképpen érdemes fogyasztani!