Jókat mosolygok magamban, amikor meglátom a nemrégiben feltűnt, társadalmi célú felhívást, egy óriásplakátot: egy nagyon-nagyon-nagyon kövér ember nadrágból kibuggyanó hája. Mert olyan vicces...

Pedig nem az. Nem véletlenül említik egy kategóriában a normálisnak feltüntetett, igazából mértéktelen ivással és dohányzással...!

Mindnyájan ismerjük ezt a típust. Az egész élete a fogyókúra, az evés és a nem evés körül forog. Hetente vág bele újabb csodamódszerbe, havi több tízezreket költ varázstablettákra és löttyökre, de hiába...

Erre az esetre vágjuk rá könnyedén: akaratgyenge.

Pedig erről szó sincsen! Az ilyen ember enni akar. Pedig nem szeretne, de muszáj. Egyszerűen kényszert érez rá.

És nem véletlenül említik egy kategóriában az alkoholizmussal és a többi függőséggel.

A mértéktelen evés ugyanúgy betegség, mint a drogfüggőség, az alkoholizmus, a társfüggőség, az internetfüggőség, stb... Szerencsére ezt már sokan felismerték, és a lelkük mélyén tudják, érzik, hogy betegek, mégsem tudják abbahagyni az evést.

Önutálat, bűntudat, szégyen...ezekkel az érzésekkel nem könnyű együtt élni. Tehát enni kell, hogy a pillanatnyi mámor elfedje a nehéz érzéseket, hogy az étellel együtt le lehessen nyelni a fájdalmat is, még mélyebbre - és a gyilkos menet kezdődik újra elölről.

Az evéskényszer nem szégyen. Aki állandóan eszik, nem egy emberi hulladék, egyerkölcsi nulla, nem egy utolsó senki, egyszerűen beteg.

Az evéskényszer kezelhető betegség, állandó odafigyeléssel teljes, boldog, értékes életet lehet élni, és meg lehet tanulni normálisan enni!

Ez persze nem megy egyik napról a másikra, de türelemmel, hittel és kitartással bármit el lehet érni. És szerencsére van segítség!

A Miért nem tudom abbahagyni az evést az ételfüggőség felismerésével és kezelésével foglalkozik, segít kialakítani egy kényszeres evéstől mentes új életet. A könyv nem csak ételfüggőknek, minden fogyókúrázónak segítség lehet!