Az interneten böngészve valószínűleg téged is gyakran megtalálnak a fogyókúra-hirdetések. Miért terjedtek el ennyire, és mikor kezdődött az egész fogyókúrakultusz?

Tény: Mi vagyunk Európa legkövérebb népe, és a világon is a negyedik helyen állunk az elhízott nemzetek rangsorában. Talán így nem is annyira meglepő, hogy Magyarországon éri meg a legjobban fogyókúrareklámokkal bombázni a lakosságot. Forgács Attila az elmúlt bő 20 évben több mint 1200 különféle hazai fogyókúrareklámot gyűjtött össze kollégáival. A klinikai szakpszichológus szerint minden 8000 magyarra jut legalább egy önálló fogyókúrás módszer. „Minél jobban elhízunk, annál nagyobb a fogyás iránti vágy” – magyarázza Forgács, hogy mi a reklámok népszerűségének egyik oka. 

Forgács Attila az ELTE Pszichológiai Intézet oktatója, és a Budapesti Corvinus Egyetem Pszichológiai Központjának vezetője, szociálpszichológus, klinikai szakpszichológus, gasztropszichológus. A hazai gasztropszichológia egyik megalkotója. A tudományterület azt vizsgálja, miért eszünk, iszunk akkor is, ha nem vagyunk éhesek, vagy szomjasak? A pszichológus több mint 30 éve foglalkozik az evés lélektanával és az étkezési zavarokkal.

„Az étkezés kontrollálásának és megszorításának hosszú kultúrtörténete van” – magyarázza a szakpszichológus. Az ókori görögöknél az éhezésnek külön istennője volt, Limos. Az antik görögök azonban ellenségesen viszonyultak a soványsághoz, mert az a gondokkal, halállal függött össze.

A középkori keresztényeknél fontos erény volt a mértékletesség. „Ez azt jelentette, hogy aki meg tudta zabolázni az evéssel kapcsolatos állatias ördögi ösztöneit, az közelebb került Istenhez, elfogadhatóbb életet élt” – jegyzi meg Forgács. Az egészségügyi szempontok, melyek szerint a mértékletes evés egészségesebb, csak a felvilágosodás után köszöntek be  Ugyanakkor a súlyfelesleg továbbra is az egészség és a jóllét jele volt, hiszen sok betegség és a nélkülözés soványsággal járt.

„A fogyókúrakultusz nagy robbanása egybeesett a folyamatos rádióadás megjelenésével, az 1920-as években.” – magyarázza Forgács.

A feltalálást követő első 10-15 évben nem igazán tudták, hogy milyen lehetőségek rejlenek a rádiózásban, ezért különböző zenés előadásokat, operetteket játszottak. Ezeket az Egyesült Államokban illatszergyártók támogatták, ebből a korból ered pl. a „szappanopera” kifejezés. A műsorok elsősorban a nőknek szóltak, a női szépségről.

Szintén erre az időszakra esett a női választójogokért küzdő brit szüfrazsettek harca is. A letartóztatott, börtönbe zárt szüfrazsettek éhségsztrájkba kezdtek, amit a feministák szolidaritási éhségsztrájkja követett. Innentől tapad a nőkhöz és a feminizmushoz a női fogyókúra fogalma.

A 60-as években jelent meg Twiggy, azaz Lesley Hornby az anorexiás testalkatú modell, aki sok nő szépségideálja lett. Ebben az időszakban a hagyományos női szerepektől való eltávolodás újra lángra kapott Forgács Attila szerint:

A hatvanas években a gulyáskommunizmussal a jóléti hízás korszaka köszöntött be Magyarországra. A lakosság hízni kezdett, és megjelentek a fogyókúra-kultúra első jelei is, például a Ludas Matyi viccmagazinban. Hazánkban ugyanakkor csak a rendszerváltás után jelentek meg tömegesen a fogyókúrát népszerűsítő cikkek és hirdetések.

Forgács Attila szerint mivel a lakosság nagy része elhízott, egyáltalán nem meglepő, hogy sokan fogyni szeretnének. Ráadásul, a tömegmédia is nyomást gyakorol az emberekre a folyamatosan felbukkanó fogyókúrás reklámokkal. Ezek a hirdetések főleg a nőket célozzák meg, pedig a túlsúlyosság a férfiakat is érinti. A szakember szerint bár a különböző reklámok azt a benyomást keltik, hogy egy-egy módszer sikeresen alkalmazható, a statisztikák jól jelzik, hogy jelenleg nem létezik még olyan biztos módszer, ami tömeges és tartós megoldást nyújtana a elhízásra.

Forrás:https://www.nosalty.hu