Gyakran esik szó a helyes fogápolás jelentőségéről. Ki gondolná azonban, hogy a testsúlyunk és a szájüreg, a fogak állapota között is van összefüggés?

A sikeresfogyókúraa szájban kezdődik, a részletekbe Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász avat be minket. 

Az alapos rágás elengedhetetlen az állkapocs és fogak egészségéhez és a megfelelő emésztéshez. A rágáskor a fogak összeaprítják a falatokat, a nyelv összekeveri. Ha a rágás kellő ideig tart, a nyál egyrészt nedvesíti a falatot, másrészt megkezdi a szénhidrátok és zsírok emésztését. A rágás elindítja a gyomornedvek kiválasztását, serkenti a belek mozgását, a vékonybél és  hasnyálmirigy működését, a máj epesavtermelését. Kellő rágás hiányában a nagyobb falatokhoz az emésztőnedvek csak részben férnek hozzá, erjedés és rothadás indulhat meg a belekben, ami puffadáshoz, gyomorsavtúltengéshez, rossz emésztéshez vezet, és a bélflóra egészségét is befolyásolja - árulja el  a szakértő.

Az alapos rágás az étvágyszabályozásban is szerepet játszik, a stresszes, gyors étkezés helyett  a nyugodt evés megadja azt a kb. 20 perc időt a központi idegrendszernek, melynek elteltével  érzékelni kezdi a gyomor telítettségi állapotát, így megóv a felesleges kalóriák behabzsolásától. Felvetődhet a kérdés, hogy mi számít alapos rágásnak.

A könnyebben szétrágható zöldségek, gyümölcsök esetén akár 10-15 rágás elég lehet a pépes állag eléréséhez, keményebb zöldségeket, húsokat, gabonamagvakat, rizst, vagy kemény héjú, rostdús kenyérfélét  viszont csak kb. 25-30 rágással tudunk megfelelő méretűre pépesíteni a fogainkkal. 

Egy alig ismert, speciális nassolásfajta is a kellő rágás hiányához kötődik: a krónikus rágáshiány  feszültséget hoz létre az állkapocsizmokban, azt érezzük, hogy azonnal 'rágnunk kell' valamit, ami a nassolások számának növekedését okozza. A rágáskésztetés hatására vannak, akik chipset ropogtatnak, ami a plusz kalóriákon kívül jelentős sóbevitellel is együtt jár, ráadásul mikrosérülések kialakulásához vezethet a szájüregben.

Vannak olyanok is, akik a rágáshiányt nem ismerik fel, ezért rágáskésztetéskor pl. csokit, puha péksüteményeket, gyümölcsöket nassolnak, ami a súlygyarapodást okozó extra kalóriák bevitelén és az inzulintermelődés serkentésén kívül más problémát is okoz. A szénhidrátokban gazdag táplálékok elfogyasztása után ugyanis a szájüregi lepedékben lakó baktériumok elkezdik a cukrok lebontását, amelyekből a kémiai reakció során savak képződnek. A gyakori nassolás miatt folyamatosan képződő nagy mennyiségű savak semlegesítésére  a szervezet képtelen elegendő mennyiségű lúgos nyálat termelni, ráadásul a nem megfelelő folyadékfogyasztás, a rágáshiány, és az idősebb életkor a nyáltermelődés csökkenését okozza. Ha a szájüregi pH 5,7 alatt van, fogínygyulladás és fogszuvasodás, fogkövesedés, hosszú távon pedig krónikus szájüregi gyulladás alakulhat ki. Mivel a súlyfelesleg, a hosszan tartó stressz, acukorbetegségamúgy is folyamatos gyulladást tart fenn a szervezetben, a krónikus szájüregi gyulladás még kedvezőtlenebb helyzetet teremt, és egyes szív- és keringési betegségek gyakoriságának növekedésével járhat együtt - tudjuk meg Dr. Gajdács Ágnestől.

Forrás:http://www.hazipatika.com/